Iceman's paddock

8.fejezet
Sziasztok! :)
Remélem tetszett a múltkori visszaemlékezős rész! ;) Igazából hirtelen jött ötlet volt, hogy beleírjam, aztán jöttek a jobbnál jobb gondolatok hozzá. :D
A mostani részt nem mára terveztem...igazából csak a hétvégi amerikai buli után akartam feldobni, de mint kiderült, Kimi már nem vesz részt az idény utolsó 2. versenyén :(, így apró vigaszként ma kerül fel az új feji.

http://sporthirado.hu/cikk-f1_auto_motor-mutet_vege_raikkonen_szezonjanak_-79450
Sajnos már csak jövőre láthatjuk újra versenyezni kedvenc finn pilótánkat. :( Minden bizonnyal újult erővel vág majd neki a 2014-es idénynek újra vörös lovasként! :D

8.fejezet

(LANA ZEMSZÖG)

Nem tudom, hogy csináltuk, de szerdán reggel nyolcra már a reptéren voltunk. Főleg Kimin csodálkoztam, akit minden alkalommal úgy kell kiimádkozni az ágyból. Azonban ma reggel ő keltett engem. Állítása szerint nem tudott aludni, de csillogó szemei és gyermeteg mosolya már akkor elárulták, hogy sántikál valamiben. Csak annyit mondott, hogy időben tudni fogok a dolgokról, semmi okom az aggodalomra és ezzel számára minden el volt intézve. Egész reggel pörgött, mint a búgócsiga és folytonos vigyoráért „szimpla jókedvét” okolta. Markkal nem egyszer néztünk össze csodálkozva. A jól megszokott Iceman stílust félretéve, mosolyogva adott autogramot ájuldozó rajongóinak és igazán bőbeszédű volt majdnem mindenkivel.

-Elolvadt a Jégember? – kuncogott fel Mark mellettem, miközben figyeltük, ahogy Kimi aláír.

-Biztos nem energiaitalt raktál víz helyett a kulacsába reggel?- kérdeztem vigyorogva, amiért nemhiszemelhogyeztkérded pillantást kaptam.

-De…minden vágyam egy túlpörgött finnel edzeni délután. – mondata végére ő is elmosolyodott.

-Ritkán látom így. Minden esetre örülök, hogy jó kedve van.-mosolyogva megcsóváltam a fejem. A repülőút felét szinte teljesen átaludtuk, a másik felében pedig Mark elrabolta tőlem a Kimit, ugyanis az új edzéstervekről konzultáltak. Mikor szóba került egy-egy hosszabb távú futás vagy több kilométeres biciklitúra, Kimi arcvonásai automatikusan fintorba futottak. Jól elszórakoztam rajtuk, ahogy megpróbálja rávenni Markot a kilométerek csökkentésére, esélytelenül. Végül belátta, valóban szükség van a fejlődésre, de csak Mark csapatépítő elmélete után, miszerint a Lotus sem haladna fejlesztések nélkül. Az út utolsó fél órájára végre visszakaptam őt és elégedettem fészkeltem magam karjai közé.

-Végre. –nyögtem a pólójába, miközben mélyen magamba szívtam illatát.

-Most már a tied vagyok. –adott puszit a fejem tetejére. Jelenléte teljesen megnyugtatott. Csukott szemmel hallgattam szíve egyenletes dobogását.- Minden rendben Lana?

-Igen. Miért?– pillantottam rá zavartan.

-Csak…úgy bújtál hozzám, mintha bántana valami.- vonta meg vállait.

-Csak örülök, hogy végre kisajátíthatlak. -mosolyogva rákacsintottam. Éreztem, hogy kemény hétvége elé nézünk, így próbáltam kihasználni azt a kis időt is, amit velem tölthet, mielőtt a csapat újra lenyúlná tőlem.- Jut eszembe, mi ez az egész napos vigyorgás?

-Semmi.- huncut mosoly kúszott az arcára. Összehúzott szemekkel bámultam rá, majd én is elmosolyodtam.

-Nem versz át Räikkönen.

-Eszem ágában sincs. -csóválta a fejét, s mielőtt válaszolhattam volna, már ajkaimra nyomta sajátját. Az út rövidebb volt, mint gondoltam. Kimi még valamit egyeztetett Markkal, majd a reptéren elváltak útjaink. Szó szerint tíz perc alatt pakoltunk le és öltöztünk át a szállodában, majd a pálya felé vettük az irányt. Kimi átvette szokásos Lotusos pólóját, és pályalesre indult a csapat. Marionnal Kissé lemaradva ballagtunk utánuk. Mindig is jól kijöttem Romain feleségével. Kedves és figyelmes nő volt.

-Úgy látom Romainnek is olyan sok kedve van itt sétálgatni, mint Kiminek. -intettem a fiúk felé fejemmel. A francia zsebre dugott kézzel ballagott a pályán néha fel pillantva, ha hozzá szóltak, de ha nem kellett, inkább nem beszélt. Kimit sem kötötte le igazán Slade mondókája. Rágóját csattogtatva laza lépekkel haladt előttem, alaposan szemügyre véve a rázóköveket.

-Igen. Főleg, hogy éjszaka alig aludt valamit. Túl sokat aggódik. -fintorodott el végigsimítva a hasán.

-De minden rendben igaz?- csukott szemmel bólintott. Gömbölyödő pocakja igazán jól állt neki. Mariont mindig is igazi anyukás típusnak tartottam, nyugodt természete megegyezett Romainéval, mely előre mutatta, tökéletes szülők lesznek.

-Még az orvosomnak sem hitte el, hogy a hányingerem és az étvágytalanságom teljesen normális. -legyintett mosolyogva- De nagyon örülök neki, hogy ilyen figyelmes...és így kicsit többet lehetek vele, mint általában. -suttogta halk kuncogással, én is elmosolyodtam.

-Igazi gondoskodó férj.

-Igen...én pedig nem tudok betelni vele.- bólogatott hevesen. Marion válasza további mosolyra késztetett, én is valami ilyesmit éreztem Kimi iránt, aki minden percben lenyűgözött, tudtán kívül is. Ha tudatosan teszi, egyből olvadásveszély fenyeget.

Hosszú sétánk végén, még Sebával is összefutottunk. Vigyorogva lekezelt Kimivel én pedig szokás szerint óriási puszit kaptam tőle. Miután a fiúk elmerültek a beszélgetésben, hirtelen ötlettől vezényelve úgy döntöttem, kicsit szétnézek a homeban. Most kivételesen kevesen voltunk a paddokkban. Mark mosolyogva sétált felém.

-Kimit hol hagytad?

-Sebbel dumálnak. -böktem a hátam mögé- Addig gondoltam, szétnézek egy kicsit. Ráérsz?- néztem rá nagy szemekkel, abban reménykedve, végre velem tart egy körbevezető sétára.

-Persze. -vont vállat- Most semmi dolgom... Szóval Kimi Räikkönen barátnője arra kér, hogy vezessem be a Lotus világába. -lassan széles vigyor terült el az arcán.

-Pontosan. -bólintottam mosolyogva. Igaz, már nagyjából tisztában voltam a dolgokkal. Mi mit jelent, mire szolgál, hol találom, de igazán szórakoztató volt újra ismerkedni. Markkal végigsétáltunk a terminálon, megmutatta az elektronikai berendezéseket, a gumikat, valamint Kimi edzéstervéről készített táblázatát is. Bevallom, egy pillanatra megsajnáltam a finnt, hogy testének minden pontja állandó ellenőrzés alatt áll és véletlenül sem léphet át bizonyos határokat. Most már igazán megértem, miért nincs kedve a folytonos edzésekhez. Valószínűleg az arcomra is kiült csodálkozásom, mert Mark egyből magyarázatba kezdett, mit miért kell csinálniuk és, hogy ez nem is olyan ijesztő, mint amilyennek látszik. Épp Kimi tartaléksisakját nézegettem, mikor ismerős hangot hallottam meg az ajtóból.

-Megjöttem. -lépdelt felénk vigyorogva, zsebre dugott kézzel.

-Jól elvoltatok. -mosolyogva bújtam hozzá, s apró csókot csentem.

-Sebának beszélhetnékje volt. -vont vállat közömbösen- Jól áll a kezedben. -mosolyogva a sisakra mutatott, amiről időközben teljesen megfeledkeztem.

-Markkal kicsit körbenéztünk...-pillantottam hálásan edzőjére-...és megtárgyaltuk, hogy ez a bukó nagyon jól áll neked. -tartottam elé, mire elvette azt és megforgatta a kezében.

-Lana, ilyeneket nem szabad neki mondani, mert az egója így is az egekben van. -csóválta a fejét Mark, miközben a feje fölé tartott kezével mutatta, mire gondolt.

-Hülye. -nézett rá laposan Kimi, halvány mosollyal, majd hozzám fordult- Viszont neked is, tuti jól állna. -közelebb lépett és a fejem fölé tartotta. Mosolyogva kibontottam a hajam és hagytam, hogy rám adja. Mikor kinyitottam a szemem, Mark már Kimi mellett állt. Mindketten óriási vigyorral néztek rám. Kicsit tompán hallottam, amit mondanak.

-Mit gondolsz, Eric bevenné a csapatba?- vigyorodott el Kimi, miközben oldalba bökte edzőjét.

-Ez kérdés volt? A bal elsődet legközelebb ő cseréli. -valószínűleg mindhárman elképzeltünk egy olyan kerékcserét, amit én hajtok végre, nem sok sikerrel. Egyszerre néztünk össze és nevettünk fel.

-Szép. Mondhatom. -levettem a sisakot és sértett arckifejezéssel néztem rájuk- Csúfolódni a csapat első női tagján.

-Én nem mondtam semmit.- nevetett Mark feltartott kezekkel.

-Csak gondoltál.- húztam föl az orrom mosolyogva.

-Akkor most haragszol?- vont ölelésébe Kimi, nagy zöldes szemekkel pillogott, tudta, hogy nyűgözzön le.

-Úgy ismersz?- önuralmam minden részét összeszedtem, nagyon kicsi választott el, hogy édes ajakira vessem magam.

-Kiszámíthatatlan vagy...-féloldalas mosollyal egyre közelebb hajolt. Bódító illatától, közelségétől teljesen a hatása alá kerültem. Ne, ne! Ezt ne csináld!-...és ezt imádom benned. -extra közel hajolva suttogott a fülembe. Mark épp időben szólalt meg, hogy észhez térjek.

-Oké gyerekek. Azt hiszem én lépek. -sóhajtott fel- Mielőtt még olyasmit látnék, amit nem kéne. -gonoszan elvigyorodott.

-Mire gondolsz Mark?- pislogott rá Kimi értetlenül, miközben végigsimított a derekamon. Enyhe szédülés kerülgetett.

-Én semmire.- csóválta a fejét fülig érő szájjal- Vigyázz vele Lana! Rafinált egy szerkezet. -vigyorogva hátat fordított, majd intett egyet és elment.

-Tudom...-pillantottam fel Kimire-...de úgy jó, ahogy van. -válaszomra elmosolyodott és édes csókkal jutalmazott. Kezei derekamról lassan lejjebb vándoroltak, teljesen összepréselve testünket.

-Szóval...mit is csináltatok Markkal a távollétem alatt?- felvont szemöldökkel hátra fogta kezeimet, miközben megölelt.

-Egyedül szerettem volna körbenézni, de belebotlottam....-kezdtem somolyogva-...és azt mondtad, bármilyen kérdésem van, hozzá fordulhatok.

-Igen...és megtudtál valami érdekeset?- zöldes tekintetét az enyémbe fúrta.

-Mark szokás szerint nagyon rendes volt és teljesen körbeve....- nem tudtam befejezni mondandómat, vad csókjai teljesen összekavarták minden gondolatom.

-Olyan szexi vagy ebben a rövidnadrágban. -suttogta ajkaim közé- Bocsáss meg, hogy félbeszakítalak, de....egész nap itt ténferegtél és ráztad azt a formás feneked mellettem...el tudod képzelni mekkora kínokat éltem át? Nem bírom tovább!- nézett a szemembe komolyan.

-Ó...te szegény. Annyira sajnálom.-ajkamba harapva pillantottam fel a zöldes szemekbe.

-Nem volt véletlen igaz?- összehúzott szemekkel bólintott egyet. Bár nem így terveztem, tökéletes ötletnek tűnt egy visszavágásra reggeli szótlansága miatt. Ha ő hallgat, én nyaggatom. Mosolyogva megvontam a vállam.

-Fogalmam sincs, miről beszélsz.

-Boszorka. -ördögi vigyorral végigsimított a karomon és a mellettünk lévő polcra tette sisakját. Meleg tenyerét derekamra helyezte, ahonnan levándorolt egészen a fenekemig. Ajkai lágyan simogatták enyémeket, majd egyre vadabbul csókolt, lángra gyújtva egész elmémet. Óvatosan combjaim alá nyúlva megemelt és a falnak támaszkodtunk. Automatikusan köré fontam lábaimat, hiányzott a közelléte.

-Egész nap erre vártam. -suttogta szapora légvétellel, majd a nyakamhoz hajolt és apró puszikkal folytatta játékát.

-Kimi...-hangom teljesen cserben hagyott, magam sem hallottam szavaimat.

-Hmm?- forró lehelete csiklandozta bőrömet, szorosan behunytam a szemem és megpróbáltam észnél maradni.

-Ha tovább megyünk, képtelenség lesz leállni...-lassú levezetőcsókokkal haladt fel a számig. Megőrülök!

-Tudom...-kába pillantást vetett ajkaimra, majd elmosolyodott-...tíz perc múlva találkozunk az autónál. Még van pár elintéznivalóm. -még egyszer megcsókolt, a kezembe nyomta a kocsikulcsot, majd ellépett mellőlem- Tíz perc!- mutatott rám egy ujjal, mosolyogva.

-Értettem főnök!- játékosan tisztelegtem neki, mire ő megcsóválta a fejét és távozott. Ajjaj mi lesz még a szállodában, ha már itt egymásnak estünk? Ajkaimba harapva elmosolyodtam.

Remegő lábakkal sétáltam fel öltözőjébe. Tudtam, hogy nem kell sietnem, mert a Kimi -féle tíz perc, mindig húszat jelent. Magamhoz vettem a táskámat és a pólóját. Szokás szerint, megint elfelejtette lecserélni a Lotusos pólót a sajátjára, s majd a szállodában jut eszébe, hogy itt hagyta. Mosolyogva megráztam a fejem és az órámra pillantottam. Délután négy. Ez a nap is olyan gyorsan telik, mintha húznák. Még nem is ebédeltünk, de mindjárt vacsora idő. Lassan leballagtam a parkolóba és kinyitottam az autót, majd szitkozódva hajoltam le a kulcsért, ami az ásványvizes üvegem miatt kicsúszott a kezemből. Közeli lépteket hallottam és két férfi hangot.

-Ez nem ránk tartozik!- korholta le a másikat a mély hangú.

-Én azért szeretném tudni, kinek az autóját javítgatom jövőre.- Hangzott a felelet, kissé gúnyos hangnemben. Lélegzetvisszafojtva guggoltam a két autó között. Nem tudom miért, de egy pillanatra félelem érzet, majd kíváncsiság fogott el. Vajon melyik csapat szerelői lehetnek? S ha jól értettem, jövőre új pilóta érkezik hozzájuk? Nem tudom miért, de igen is tudni akartam, miről beszélnek. Úgy éreztem magam, mint egy kémkedő gyerek, mely mosolyra késztetett.

-Nem mindegy az neked, hogy ki ül benne? Így is, úgy is meg kell csinálnod.- sóhajtott fel az előző.

-Az igazat megvallva nem szívesen cserélnék gumit a finn autóján, elég furcsa egyéniség.. -kuncogott fel a vékonyabb hang, de mondandóját társa félbeszakította.

-Még nem is biztos, hogy átigazol hozzánk! Egy ajánlat semmit sem jelent!- majdnem kiabált.

Mikor kimondták a pilóta nemzetiségét, tátva maradt a szám. Finn? Két arc lebegett előttem. Bottas és Kimi! De ha az én finnemről lenne szó, már biztos elmondta volna nekem. Legalábbis remélem. Bár nem sokat beszél a munkájáról, a fontosabb csapaton belüli dolgokat velem is megosztja és ez is egy olyan dolog volt. Óvatosan felemelkedtem és a két férfi után néztem. Mindketten Red Bullos pólót viseltek. Csodálkozva pillogtam előre. Persze állandóan szárnyaló fantázián rögtön beindult. Mark tényleg visszavonul? Új pilótát keres a Red Bull Vettel mellé? Mi van ha tényleg Kimiről van szó? Egy hajszál választott el attól, hogy felsikoltsak és rohanni kezdjek a derekamra fonódó karok gazdája elől. Gondolatmenetem azonnal félbeszakadt, de sikoltás helyett csak összerezzentem. Szívem a torkomban dobogott. Tudtam, hogy Kimi az, teljesen magához húzott.

-Min törted azt a csinos kis buksidat?- suttogta a fülembe hátborzongatóan kellemes hangon.

-Csak elbambultam.- Semmiképp sem akartam rákérdezni erre az ajánlatos dologra. Ha ő úgy érzi tudnom kell valamiről, akkor el is fogja mondani. Lehet, hogy nem is róla volt szó az imént, így tárgytalan az egész. Bár az agyam egy pici része borzasztóan kíváncsi volt az igazságra, semmit sem mondtam. Megfordultam ölelésében és átkaroltam a nyakát, hogy csodás szemeibe nézhessek. Most kékeszöld árnyalatokat vett föl a természetes fényben. Gyönyörű volt.

-Fáradt vagy?- kérdezte féloldalas szexi mosolyával, végigsimítva a szemem alatt hüvelykujjaival.

-Egy picit. -csukott szemmel élveztem simogatását. Teljesen ellazított.- Tudod mennyire kimerít a repülés.- halványan elmosolyodtam. Éreztem, hogy közelebb hajol és forró ajkai az enyémekre simulnak. Finoman, lágyan csókolt, mintha jó éjt puszit adna. Csak most tudatosult bennem, mennyire vágytam már az ölelésére és, hogy mellette lehessek. Nyelvével végigsimított ajkaimon, melybe az egész testem beleremegett. Levegő után kapkodva húzódtam el.

-Szóval nekem már nem is jut belőled délutánra?- nézett rám ajakbiggyesztve, óriási szemekkel.

-Ezt egy szóval sem mondtam.- lassan elmosolyodtam és a nyakára nyomtam a számat- Gyere, menjünk.- tenyeremet a mellkasra simítottam a kocsikulccsal együtt, mire ő elkapta a csuklómat.

-Nem fog menni, ha ilyeneket csinálsz... -vigyorodott el kajánul-...és altájon is gondok lesznek. -felsóhajtva lepillantott. Mosolyogva megforgattam a szemeimet.

-Mini Kimi formában van?

-Mini?!- játékosan a fenekemre csapott. Nevetve átsétáltam az autó másik oldalára.- Ms. Harvey, ugye tudja, hogy ezért büntetés jár?- tette hozzá perverz vigyorral, majd beült az autóba. Követtem őt, s egészen közel hajoltam, hogy a fülébe suttoghassak.

-Talán ki tudom engesztelni valahogy az urat?- pillogtam rá óriási szemekkel. Lassan felsóhajtott, miközben beindította az autót.

-Lenne pár ötletem...-őrületbe kergető lassúsággal pillantott végig rajtam, az alsó ajkába harapva. Testem minden pontja bizsergett közelségétől. Úgy éreztem rögtön elolvadok.

Kimi mellett mindig gyorsan telt az utazás. Ha épp nem beszélgettünk, gondolataim akkor is körülötte jártak, mosolyt csalva az arcomra. Láttam rajta, hogy továbbra is titkol valamit. Néha ok nélkül elmosolyodott és rám pillantott, de nem mondott semmit és ezzel az őrületbe kergetett. Nem akartam fantáziálni, pláne nem a rossz irányba vinni a dolgokat, de az a két szerelő bogarat ültetett a fülembe, s egyre kíváncsibb lettem vajon tényleg az én finnemre gondoltak e az átigazolást illetően. Ha valamiről tudnom kell, akkor majd elmondja!

-Éhes vagyok. -felsóhajtva léptem ki szandálomból immár a szobánkban.

-Én is.- bólintott Kimi végigsimítva a hasán, majd levette a pólóját- Basszus....megint bent hagytam a pólómat.- elhúzta a száját, majd a fotel karjára lökte a csapatjelzésest.

-Akkor most kérhetek egy nagy puszit?- mosolyogva húztam elő táskámból az említett ruhaneműt. Óriási vigyorral felém lépett és átölelve a derekamat, magához húzott egy forró csókra. Ha szoros karjait nem fonja körém, ott nyomban összeesek. Kábán pislogtam rá.

-Mi lenne velem nélküled?- csóválta a fejét féloldalas mosollyal.

-Remélem, erre még sokáig, nem kapunk választ.- suttogtam félénken, nem tudtam, hogy reagál majd, de amikor felpillantottam a szenvedélytől csillogó szempárba, kétségem sem volt, hogy ő is így gondolja. A boldogság mosoly formájában jelent meg arcomon, s tudtam, hogy soha többé nem leszek képes elengedni Kimit, akármi történjék is. Kezei közé vette arcomat és alig hallhatóan suttogni kezdett.

-Nagyon szeretlek.- puha ajkai szinte simogatták az enyémeket. Olyan érzelmek törtek rám, melyekre nem léteztek szavak. Csak csókolni akartam, s érezni őt.

-Én is szeretlek.- suttogtam remegő hangon. Tenyereim automatikusan tökéletes mellkasára simultak. Kicsit összerezzent hideg ujjaimtól, de nem húzódott el, sőt csókjai egyre vadabbak lettek. Nyelve finoman siklott ajkaim közé, miközben a pólómat próbálta felhúzni. Lassan hátráltunk az ágyig, majd átölelve a derekamat magára húzott. A combjaira ülve végre megszabadultam pólómtól.

-Annyira gyönyörű vagy.- vágyakozva pillantott végig rajtam. Szavaira elmosolyodtam és fölé hajolva ajkaira vetettem magam. Mintha nem tudnék megválni tőlük és szükségem lenne csókjaira a puszta létezéshez. Mindenről megfeledkezve estem bele a pillanat varázsába, mely csakis Kimi karjai között tűnt tökéletesnek.

Enyhén zihálva ültem fel, s mosolyogva pillantottam vissza szintén szapora légvételű finnemre. Kielégült vigyorral nyújtózott egyet, majd a karomnál fogva visszahúzott és a mellkasára vont. Vártam, hogy megszólaljon és végre beavasson abba a bizonyos dologba, amiről egész nap hallgatott. E helyett egy teljesen váratlan kérdéssel jött.